Értékelések,  Könyvek

J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg (Harry Potter 6.)

A Voldemort elleni harc állása aggasztó; a baljós jeleket már a muglikormány is észleli. Szaporodnak a rejtélyes halálesetek, katasztrófák. Harry azt gyanítja, hogy esküdt ellensége, Draco Malfoy is a halálfalók jelét viseli. Az élet azonban háborús időkben sem csak harcból áll. A Weasley-ikrek üzleti tevékenysége egyre kiterjedtebb. Szerelmek szövődnek a felsőbb évesek között, a Roxfort házai pedig továbbra is versengenek egymással. Harry Dumbledore segítségével igyekszik minél alaposabban megismerni Voldemort múltját, ifjúságát, hogy rátaláljon a Sötét Nagyúr sebezhető pontjára.

Kiadó: Animus Kiadó

Kiadás éve: 2006 (eredeti angol: 2005)

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Oldalszám: 622

Kor: 16 éves kortól ajánlom

Moly százalék: 95% (4205 értékelés alapján)

Sorozatrészek:

  1. Harry Potter és a bölcsek köve
  2. Harry Potter és a Titkok Kamrája
  3. Harry Potter és az azkabani fogoly
  4. Harry Potter és a Tűz Serlege
  5. Harry Potter és a Főnix Rendje
  6. Harry Potter és a Félvér Herceg
  7. Harry Potter és a Halál ereklyéi
  8. Harry Potter és az elátkozott gyermek
Értékelésem

Miután a Harry Potter 5. része tetszett eddig a legkevésbé, egy nagyon picit tartottam a folytatástól, ugyanakkor izgatott is voltam, ugyanis a vélemények alapján ehhez a kötethez fűztem a legnagyobb reményeket. Lássuk, hogy mi lett belőle.

Ahogy belekezdtem a történetbe, azonnal egy különleges hangulat fogott el, hiszen nagyon más perspektívával nyitott a könyv. Először az új mugli miniszterelnök szemszögével ismerkedhettünk meg egy kicsit, majd pedig Piton otthonába is betekintést nyertünk, ami szokatlanságával együtt nagyon izgalmas élmény volt. Az ott elhangzottak után még az eddigieknél is jobban vártam, hogy kiderüljön, tanárunk kinek az oldalán áll.

Ezek után a Harry fejezeteire való áttérés sem a teljesen szokásos formában történt, ugyanis egyből társaságul kapjuk Dumbledore professzort is, ami miatt engem még inkább érdekelt, mit tartogat számunkra a történet. Már maga az a tény, hogy egyre jobban bevonta főhösünket az elintéznivalókba, egy komolyabb, felnőttesebb érzést adott a könyvnek.

A fent leírtak alapján látszik, hogy számomra elég izgalmasanan indult a történet. Amit viszont már az előző hosszabb köteteknél is érzékeltem, sajnos az itt sem maradt el: megint csak nem tudta maradéktalanul fenntartani az érdeklődésemet az írónő ilyen hosszú oldalakon keresztül. Egy-egy letehetetlen olvasmányomhoz képest itt néhol unatkoztam.

Persze azt korántsem mondhatom, hogy nem történt semmi. Nagyon szerettem az RBF vizsgaeredményekkel és továbbtanulás kérdésével foglalkozó részeket. Végre eljutottunk arra a pontra, ahol szereplőinknek el kellett dönteni, mivel szeretnének foglalkozni hátralevő életükben. Ez egy nagyon fontos téma nem csak a varázslóvilágban, főhöseink bizonytalanságát nagyon át tudtam érezni.

A bájitaltanórák az új tanárral, Lumpsluckkal szintén izgalmasnak igérkeztek, hiszen itt jön be a képbe a “Félvér Herceg”. Ebben a részben kaptunk a legtöbbet a Dumbledore professzoros jelenetekből is, aminek nagyon örültem. Sok izgalmas dologra fény derült, a Voldemort fiatalkorát idéző emlékek voltak a kedvenceim, nagyon érdekelt, hogy hogyan alakult gyerekkorától kezdődően a későbbi Sötét Nagyúr személyisége. Ezáltal jobban megérthettük, hogyan és miért vált azzá, aki.

Ami a romantikát illeti, ebben a részben kaptunk eddig a legtöbbet, bár be kell valljam, én nagyobb kidolgozottságra számítottam ebben a tekintetben. Az odáig oké, ha a kisebb “futókalandokra” nincs elég idő szánva, de nekem a főszereplők szerelmi életével kapcsolatban több infóra lett volna szükségem ahhoz, hogy megértsem őket. 

Vigyázat, spoiler!
Ron és Hermione persze már több rész óta marták egymást, régen lehetett sejteni a féltékenykedésükből, hogy van valami. Azonban úgy komolyabban, hogy hogyan is alakultak ki romantikus érzelmek közöttük, az számomra nem volt teljesen egyértelmű. Harry-ről és Jinny-ről nem is beszélve. Náluk teljesen hirtelen fordulatként jött az egész, így nekem ez a szál mégkevésbé tűnt hitelesnek.

A könyv hangulatát tekintve talán mégsötétebb, mint az előző. A merényleteknek és átkoknak egyre többször elszenvedőivé válnak a szereplők, és egyre súlyosabb következményekkel járnak a meggondolatlan cselekvések. A halálesetek száma is nő, és sokkal gyakrabban vannak veszélynek kitéve hőseink.

A könyv végi tragédia lesújtó volt. Valamilyen szinten már tudtam, hogy mi fog történni, hiszen ennyi idő alatt lehetetlen volt nem belefutni spoilerekbe. Mégis, ahogyan történt az egész, aki által és amilyen hirtelen, teljesen ledöbbentett. Ennek ellenére egy dolgot hiányoltam, az pedig a jelenet kidolgozottsága. Lehet, hogy pont a meglepetés hatását akarta ezzel növelni az írónő, mégis, én nem kaptam elég leírást ahhoz, hogy az adott pillanatban igazán megrázzanak a történtek. Más könyvekben legalábbis ilyen volumenű történéseknek nagyobb hatása szokott rám lenni. Az utolsó fejezeteket már sokkal jobban átéreztem. Az egész iskola gyászolt, és ez jócskán megadta a befejezés hangulatát.

Összességében ezt a részt se tudtam elégedetten becsukni. Sokat gondolkoztam rajta, hogy mennyi csillagot érdemel a kötet és végül a többi résszel összehasonlítva az első résszel egyenrangúnak ítéltem meg. Ezek után kíváncsi vagyok, hogy a befejező kötet mennyire nyeri majd el a tetszésemet. Mindenesetre az biztos, hogy nagyon várom, hogy megtudjam, hogyan is fejeződik be Harry Potter története.

Értékelésem:

3.5/5

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük